Scooter
Valamikor régebben, egész pontosan a 80-as évek közepe felé két német úriember, nevezetesen Hans-Peter Geerdes telefonügynök és Heinrich Stedler hangtechnikus megalapította a Celebrate The Nun nevű szintipop csapatot. Az együttesnek négy tagja volt a fő felállásában, és elég előrehaladott hangzással rendelkezett, mind a new-wave mint a synth műfajban. Az együttes nem tartott túl sokáig. Hans-Peter és Heinrich 1991-ben H.P. Baxxter és Rick Jordan neveken, kiegészülve Jens Thele-el létrehozták a The Loop! nevű remix projectet, amellyel sok híres, köztük több akkori rave/hardcore előadónak készítettek remixet. 1993 decemberében ismét egy projectet indítottak, Scooter néven. Ezen név alatt adták ki a "Vallée De Larmes" című maxit, amelytől nem vártak túl sokat; ennek ellenére a 7. helyet kapták a német dance listán. Ezek után még 2 tracket írtak, amelyet az első élő fellépésükön, 1994 elején a hamburgi Palladiumban adtak elő. Ezek a "Cosmos", és egy instrumental track voltak, amely alatt H.P. spontán MC-zett - ezzel létrehozva a "Hyper Hyper"-t, amellyel nemzetközi sikereket értek el. Ekkor határozták el, hogy félreteszik a The Loop!-ot, és a Scootert folytatják tovább. Így a felállás megváltozott, az első Scootert H.P., Rick és Ferris (H.P. unokatestvére) alkotta, Jens pedig a managelési munkát vette át.
Az elkövetkező két évben, 94-95ben olyan kultusz-slágereket sikerült készíteniük, mint a "Move Your Ass", a "Raving In Mexico", a "Rhapsody In E", vagy az "Endless Summer". Ez a fellendülés nem maradhatott album nélkül, így 1995-ben megjelent a Scooter első stúdióalbuma, az "...And The Beat Goes On!". Ekkorra már Európa egyik legnagyobb rave csapatának ismerte őket a világ, sikereik száma pedig töretlenül nőtt. Sorra kapták a díjakat, szerepeltek tévés műsorokban és rave válogatásokon. 1996-ban jelent meg második albumuk, az Our Happy Hardcore, amely sokkal modernebb és keményebb hangzással bírt, mint az előző. Itt találhatók olyan slágerek, mint a "Let Me Be Your Valentine", a "Back In The UK" vagy Billy Idol klasszikusának rave-feldolgozása, a "Rebel Yell", amely a világ első technos feldolgozása egy rockslágernek. Még ugyanebben az évben kiadták a harmadik albumot, a Wicked!-et, amelyen már sokkal lágyabb, de továbbra is gyors ütemek szerepeltek, kicsit trance-es hangzásvilággal. Itt következett be a fordulópont, az "I'm Raving" című slágerrel, amely a 160-180BPM -ről ugrásszerűen 138-ra csökkent. Ennek ellenére az emberek továbbra is kitörő örömmel fogadták, így ismét sikerült meghódítani a listák élét. Szintén a Wicked! albumról másolták ki a "Break It Up" című maxit, amely az első techno-ballada a zenetörténelemben.
1997-ben az Age Of Love című album után tagváltás következett, Ferris helyét Axel Coon, akkori progressive house DJ vette át. Innentől kezdve a Scooter stílust váltott, elkezdődött a "second chapter". Felhagytak a rave stílussal, és ahogy a világ változott, kénytelenek voltak ők is a dance/house felé hajlani. Ennek ellenére megőrizték sajátos hangzásukat, és H.P. utánozhatatlan MC stílusával beírták magukat a hallhatatlanok könyvébe. Később 2002-ben ismét tagváltás, immár Axel posztját vette át Jay Frog. Ekkorra a Scooter leginkább a klubokban játszott mainstream dance zenében mozgott, de továbbra is jóval igényesebb szinten, mint a tucatslágereket gyártó zenekarok. A Scooter azóta cseppet sem veszített népszerűségéből, és azt a tényt, hogy nem felejtik el a rave korszakot, mi sem bizonyítja jobban, mint a 2004-es "Mind The Gap" című albumukon található "All I Wanna Do" című happyhardcore feldolgozás...
Főbb albumok:
And the beat goes on (1995)
Our happy hardcore (1996)
Wicked (1996)
Age of Love (1997)
The singles 94-98 (1998)
No time to chill (1998)
Back to the heavyweight jam (1999)
Sheffield (2000)
We bring the noise (2001)
Push the beat for this jam (2002)
Encore (2002)
24 carat gold (2002)
The stadium techno experience (2003)
Mind the gap (2004)
